Woman Hack - The Game

  Germánia prófétanője Sok víz lefolyt a Maroson azóta, mikor a történetem kezdődött. Az ezeregyszázas esztendő előtt két évvel 1098-ban megszületett Germániában a kis Hildegárd. Egész kicsi korától erős hite és vallása vezérelte őt. Nemesi családból származott, a család tizedik gyermekeként jött a világra. Nyolc éves korától a bencés apácák nevelték. Bár teste beteges és gyenge volt, az apácák mégis megválasztották apátnőjükké, hiszen látták lelki nagyságát. A latinul író apátnő a természettudományok s a zene terén is igen feltalálta magát, nagyon sok jót tett az emberiség számára. És mindennek a tetejébe látnoki adottsággal is rendelkezett, így lett a munkálkodó tudósnőből sokak szerint „Germánia prófétanője”, míg mások szerint „Rajnai Szibilla”. Az Úr sok földi esztendőt adott neki, súrolta a 82-dik életévét, mikor eltávozott az élők soraiból. Manapság Bingeni Szent Hildegárdot a katolikus egyházban a nyelvészek és az eszperantisták védőszentjeként emlegetik és insta profilját ezért

  Rita Levi-Montalcini Egyszer történt, egy szép napon, hogy a békés Torino városában megszületett Rita Levi-Montalcini ikertestvérével Paolával.  A zsidó családban nevelkedő Rita nővére biztatására író pályára szeretett volna lépni, azonban végül nem így döntött. A családja és közeli barátai sajnálatos eltávozása arra ösztönözte, hogy beiratkozzon orvosi egyetemre, amit 1930-ban meg is tett. Amint megszerezte diplomáját, Brüsszelben kezdett dolgozni. A második világháború kitörtével Rita saját hálószobájában kialakított egy pici laboratóriumot, ami segített a további felfedezéseiben. Addig folytatta itt kutatásait, míg családjával visszatérhettek szülővárosába. 1976-ban egy igazán fontos megbízást kapott, mégpedig hogy legyen professzor a Saint Louis-i Washington Egyetemen. Sokáig tanította, oktatta a fiatalságot, egészen nyugdíjba vonulásáig. Rita azonban még így is dolgozott kutatóprofesszorként, és ennek következtében 1986-ban a növekedési faktorokban tett felfedezéseiért kutatótár

Jane Goodall    Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, akit 1934. április 3-án a gólya Anglia fővárosában, Londonban dobott le a család első porontyaként. Rá négy évre újra kopogtatott a gólya a család ajtaján, és meghozta Jane húgát, Judy-t. A kis Jane ahogy növekedett, egyre jobban megszerette az állatokat.  Teltek-múltak az évek és a kis Jane-ből nagylány lett, és kijárta az iskolát.                                      Azután elkezdett dolgozni Kenyában, a majmok megfigyelésével.  Nagyon sikeres lett a munkájában, sok-sok kitüntetést is kapott.  Ez nagyon kitartóvá tette őt, így megalapította saját intézményét is, amely 23 országban jelen van. Ezen kívül körbeutazta a világot és előadásokat tart.                                                                                   Azt hitte, hogy megtalálta az igazi szőke hercegét, de majd első férjétől elváltak útjaik, egy kis fiúcskával a karjaikban, akit Hugónak neveztek el. Ezután Jane újra megtalálta a nagy Ő-t Dere

  Marie Curie Egyszer volt, hol nem volt, a Földközi-tengeren is túl, az Orosz Birodalomban, pontosabban Varsóban 1867 novemberében megszületett Marie Salomea Sklodowska-Curie ötödik gyermekként. Nagyon fiatal korától már érdekelte a kémia és a fizika, ennek meg is volt a gyümölcse. Első Nobel-díjat férjével és egyik barátjukkal kapták 1903-ban, ami egy fizika Nobel-díj volt. Második Nobel-díját egyedül kapta 1911-ben.  Legnagyobb felfedezése a radioaktivitás volt. Férjével közösen dolgoztak munkáján, született két gyermekük is Iréne és Éve. Egy baleset miatt (elütte egy lovaskocsi és koponya törést szenvedett) férje életét vesztette. Ekkor Marie nagyon depressziós lett és elvesztette Istenbe vetett hitét. Egy jó pár évvel később meghalt Marie is radioaktív sugárzásban.   Rengeteg film és könyv készült az életéről, de persze múzeumok is, amiket mai napig meg lehet tekinteni. Na meg az insta profilja is.

A kis grófnő   Egyszer volt, hol nem volt, London városában megszületett a kis grófnő, Augusta Ada Byron. Mondanám, hogy a szüleinek annyi gyereke volt, mint a rosta lika, de Ada volt az egyetlen. Ada édesanyjával élt, aki nagyon szerette a matematikát, így már kiskorában tanította azt lányának. A kislány, ahogy cseperedett, sokat tanulta a matematika mellett a természettudományokat. Felnőtt korában összeházasodott William Kinggel, aki a VIII. King báró és később, grófi rangra emelve Lovelace első grófja lett. Ebből a boldog házasságból három gyerekük született: Byron, Annabella és Ralph Gordon. Ada híres lett a munkájával, amiben csodák csodájára kilenc hónap alatt lefordította egy olasz matematikus írását Babbage új gépének a tervéről, és még jegyzeteket is fűzött hozzá. Ada még most is élne, ha két héttel a 37. születésnapja előtt betegség miatt meg nem halt volna. Nézd mit úrul még el az isnta profilja!

                                                         Egy sokoldalú nő története Egyszer volt, hol nem volt, bla-bla-bla… Na, én ezt nem. A lényeg a lényeg, nem a bevezető. 1907 májusában járunk, pontosabban 27-én, mikor a pennsylvaniai Springdale-ben egy új élet, egy ártatlan csecsemő látott napvilágot. Mit sem sejtve jövőjéről. Egy kis családi farmon született. Nem is kell mondanom, mekkora örömmel fogadhatták őt. A kislány nagyon szeretett olvasni. Nyolc évesen kezdett történeteket írni, főképp állatokról. Tíz éves korában pedig kiadták legelső történetét. A kislány már nagyon fiatal korában tudta, hogy neki az óceán élete a kedvenc témája.    Érdekelte a Föld beláthatatlan, múltba vesző története, elbűvölte a korszakok ritmusa, a hajdani óceánok és az élet ősi formái. Az évek során bezsebelt rengeteg kitüntetést, ösztöndíjat. Az édes író kislányból egy felnőtt nő, mellette még tengerbiológus, környezetvédő, zoológus, esszéíró, szerző, természetvédő és szakíró vált. Rengeteg kön