A fantasztikus 10-es

Hogy kik vagyunk mi? Névsorolvasás! 

Itt van Andi, aki szereti a biológiát, a felfedezéseket, na meg a cicát. Lehet néha lazábbra veszi, de ha segíteni kell, rá lehet számítani. Rögtön utána a következő padban Balázs, kit a színpadtól a hideg ráz. Igaz kicsit szégyellős, rajzolni sem szeret, de focizni? Na, azt mindenek felett. A sorban Zselyke következik, ő türelmes lány meg precíz. Érdekli a kémai és biológia. A tanulást sem hanyagolja, főleg ha koreai zenékre csinálhatja. Egy kis kitérő és Krisztiánnál vagyunk, és máris a "tanító néni" megszólítást halljuk. Az osztályterem helyett inkább az erdőt meg a friss levegőt csípi, és hiszi, hogy ha a tanulásban nem is arat babérokat, az nem baj, mert mindenki nem tudóst akar. Szilveszter ül hátul a sarokban, ki inkább mozogna, mert neki sem a tanulás a talizmánja. Réka az ablak mellett, elöl foglal helyet, és a hangjával sok embert bajba nem kerget. Kevés barátját mind megbecsüli, szeret olvasni és rajzolni. Aladár sem szeret kimaradni semmi jóból, habár néha a sok vicc megárt a jóból. A román és a zene a kedvence, akárcsak a bicikli meg a foci a többiekkel. Kitti az osztály szeme és füle, ha kell, hát rászól a többiekre, mert szereti, ha órán rend és fegyelem van, emiatt lehet hozzá fordulni, ha bármi is van. Szereti a törcit, a bioszt és az angolt, a szorgalma meg sokszor az egekben landol. Az utolsó előtti Isti, aki szeret mindenből viccet csinálni. Lehet nem mindig nevetés a vége, de ő azért hozza az energiát és nem csak a foci terébe. A végére pedig Ödön maradt, a beszédes, vidám srác, biológus, ki elég sokat tanulhatna, ha nem csak a foci lenne a legnagyobb baja. 

Na, ezek volnánk mi, szeretnénk nyerni, végezetül pedig csak egy annyi, hogy OKSI! :)