A nő, aki 49 disszertációval írta magát be a történelembe

Laura Maria Caterina Bassi Veratti


    Egyszer volt, hol nem volt, a Földközi-tengeren innen, az Alpokon túl, valamikor 1711 október alkonyán Bologna kis városában napvilágot látott egy csöppnyi lány, Laura Maria Caterina Bassi Veratti. 
    Az idő telt-múlt, és a kislány rendkívül gyorsan szívta magába a tudomány minden kis harmatját. Tanulta ő már fiatalon a fizikát, logikát és egyéb tudományokat, megelőzve korának női tagjait. Így egy szép nap a babérokat is lassan kezdte learatni, hisz legyőzve a városi vezetés hitetlenkedő értelmiségijeit, megszerezte az első disszertációját alig 21 évesen. 
    Nem esett messze az alma a fájától, hisz egyszerű származásához mérten, arrogancia nélkül menetelt előre, 49 próbatétellel bizonyítva az éles eszét, mellyel mindenkit lenyűgözött, hisz fizikából, logikából, érveléstechnikából és metafizikából is győzött. 
    Az értelmiség európai trónusára második nőként ülhetett és a PhD-vel kormányozhatta Bologna városának egyetemi tanszékeit. Jobbkeze, Lorenzo Lambertinit bíboros, mindig segítségére sietett. 
Az évek múlásával a hajadonsorból feleséggé lett, de az elektromos kutatását az orvostudomány nem hanyagolta el. Az olasz értelmiségnek Newton elméleteit bemutatta, így született előadásairól versek sokasága. 
    Aki pedig mindezeket nem hinné el, hát kerekedjen fel, járjon utána, de nem úgy, mint a középkor férfiközpontú értelmiségi világa, amelyben Laura csak a változás szelét hozta. Mindezzel bebizonyította, hogy nőből is van eszes, tudós és perposta, vagyis az egyetemi tudás és cím nemcsak a férfiak kiváltsága.
Így volt, még csak nem is mese volt, hisz itt az Insta-profilja: 


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A fantasztikus 10-es

Kép
Hogy kik vagyunk mi? Névsorolvasás!  Itt van Andi, aki szereti a biológiát, a felfedezéseket, na meg a cicát. Lehet néha lazábbra veszi, de ha segíteni kell, rá lehet számítani. Rögtön utána a következő padban Balázs , kit a színpadtól a hideg ráz. Igaz kicsit szégyellős, rajzolni sem szeret, de focizni? Na, azt mindenek felett. A sorban Zselyke következik, ő türelmes lány meg precíz. Érdekli a kémai és biológia. A tanulást sem hanyagolja, főleg ha koreai zenékre csinálhatja. Egy kis kitérő és Krisztián nál vagyunk, és máris a "tanító néni" megszólítást halljuk. Az osztályterem helyett inkább az erdőt meg a friss levegőt csípi, és hiszi, hogy ha a tanulásban nem is arat babérokat, az nem baj, mert mindenki nem tudóst akar. Szilveszter ül hátul a sarokban, ki inkább mozogna, mert neki sem a tanulás a talizmánja. Réka az ablak mellett, elöl foglal helyet, és a hangjával sok embert bajba nem kerget. Kevés barátját mind megbecsüli, szeret olvasni és rajzolni. Aladár sem szere
További információk

A majom királynő

Kép
Jane Goodall    Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, akit 1934. április 3-án a gólya Anglia fővárosában, Londonban dobott le a család első porontyaként. Rá négy évre újra kopogtatott a gólya a család ajtaján, és meghozta Jane húgát, Judy-t. A kis Jane ahogy növekedett, egyre jobban megszerette az állatokat.  Teltek-múltak az évek és a kis Jane-ből nagylány lett, és kijárta az iskolát.                                      Azután elkezdett dolgozni Kenyában, a majmok megfigyelésével.  Nagyon sikeres lett a munkájában, sok-sok kitüntetést is kapott.  Ez nagyon kitartóvá tette őt, így megalapította saját intézményét is, amely 23 országban jelen van. Ezen kívül körbeutazta a világot és előadásokat tart.                                                                                   Azt hitte, hogy megtalálta az igazi szőke hercegét, de majd első férjétől elváltak útjaik, egy kis fiúcskával a karjaikban, akit Hugónak neveztek el. Ezután Jane újra megtalálta a nagy Ő-t Dere
További információk

Germánia prófétanője

Kép
  Germánia prófétanője Sok víz lefolyt a Maroson azóta, mikor a történetem kezdődött. Az ezeregyszázas esztendő előtt két évvel 1098-ban megszületett Germániában a kis Hildegárd. Egész kicsi korától erős hite és vallása vezérelte őt. Nemesi családból származott, a család tizedik gyermekeként jött a világra. Nyolc éves korától a bencés apácák nevelték. Bár teste beteges és gyenge volt, az apácák mégis megválasztották apátnőjükké, hiszen látták lelki nagyságát. A latinul író apátnő a természettudományok s a zene terén is igen feltalálta magát, nagyon sok jót tett az emberiség számára. És mindennek a tetejébe látnoki adottsággal is rendelkezett, így lett a munkálkodó tudósnőből sokak szerint „Germánia prófétanője”, míg mások szerint „Rajnai Szibilla”. Az Úr sok földi esztendőt adott neki, súrolta a 82-dik életévét, mikor eltávozott az élők soraiból. Manapság Bingeni Szent Hildegárdot a katolikus egyházban a nyelvészek és az eszperantisták védőszentjeként emlegetik és insta profilját ezért
További információk